Ugrás a tartalomhoz

nagy pacsirtafű

Adatok

Magyar név: nagy pacsirtafű

Latin név: Polygala major

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Keserűfűfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Polygalaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: –
 
 
Termet: 15–40 (–60) cm Életforma: Hemikryptophyta
Leírása:
Közepesen magas (15–40 (–60) cm), törékeny termetű növény. Szárán a levelek szórtak, keskeny-lándzsásak vagy szálasak, ülők. Virágai 1–2 cm nagyok, pirosak vagy rózsaszínűek, laza végálló fürtben állók, kocsányuk igen rövid. Termése lencseformán lapított, 1–3 mm-es nyelű tok.
 
Virágzása:
május – június / VI vége – X.
 
Élőhelye:
Mészkedvelő; zárt dolomitsziklagyepekben, sziklafüves és pusztafüves lejtőkön, irtásréteken, erdőssztyepréteken, melegkedvelő és cseres tölgyesek tisztásain él.
 
Elterjedése:
Pontusi-mediterrán flóraelem.
Zemplén, Cserehát, Aggteleki-karszt, Putnoki-dombvidék, Ózdi-dombvidék, Bükk, Mátra, Cserhát, Börzsöny, Visegrádi-hegység, Pilis, Budai-hegység, Tétényi-sík, Zsámbéki-medence, Naszály, Gerecse, Vértes, Bakony, Pannonhalmi-dombvidék, Balaton-felvidék, Balfi-dombvidék, Mecsek, Szekszárdi-dombvidék, Mezőföld, Kis-Alföld, Duna–Tisza köze.
 
Megjegyzés:
A nemzetséget jellegzetes virágszerkezetéről – melyben a két nagy, színes csészelevél „szárnyként” előre nyúlik – könnyű felismerni. Rokonainak – így a gyakori üstökös pacsirtafűnek (Polygala comosa) is – termete, virágmérete kisebb (–1 cm); tokterméseik ± ülők.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 2;
 
Forrás:
Lendvai Gábor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Bartha Dénes-Felföldy Lajos in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása